A végtelen tér és idő fellebbentette fátylát, hogy találkozóra hívja véges életünket. Apró nyomok bukkannak fel, melyeket eltávozott szeretteink léptei hagytak lelkünk ösvényein.

A kinti világban beköszöntött a hideg, néhol a fagy, a dermedtség. A természet ritmusában a vegetáció tetszhalott állapotba kerül, az élet visszavonul, hogy átadja helyét a csendnek. Annak a csendnek és sötétségnek, ahol a Végtelen Anya méhének legmélyén az élet magvait, a megújulás, az újjászületés erőit hordozza magában Elmúlás tölti be a teret…

A legenda szerint a véges és végtelen közötti fátyol elvékonyodik október 31. éjszakáján és három napig nyitva áll. De többről is szól ez az időszak… Ideje van most egy kis számvetésnek is, lassulásnak, szótlanságnak. A keresztény hagyomány követői kimennek ilyenkor a temetőbe és halottaik emlékére gyertyát gyújtanak.

De hogyan ünnepelhetnek az ősi hagyományok követői?

• Díszíts fel az otthonod az őszi időszak szimbólumaival, használd a narancs, a bordó, a fekete, a mély lila színeit, az őszi természet nyújtotta kincseket – lehullott színes leveleket, gesztenyét, díszes tököket, almákat, finom textileket.
• Készíts az ajtódra őszi koszorút.
• Készíts különleges vacsorát.
• Gyújts gyertyákat, mécseseket.
• Csendesedj el és gondolatban hívd meg eltávozott őseid, hogy tartsanak veled. Készíts a tiszteletükre egy kis oltárt.
• Engedd, hogy betöltse a teret csend.
• Menj ki a természetbe egy meditatív sétára. Légy jelen, figyeld meg a színeket, a hangokat, csendes lépteid. Ha természeti közegben vagy, most összegyűjtheted a dekorációkhoz szükséges leveleket és egyéb, természet nyújtotta kincseket.
• Gondolj arra, hogy egy természetes ciklus, egy hatalmas egész fontos része vagy.
• Emlékezz a családi történetekre, szeretteidre.
• Fejezd ki feléjük a háládat, hisz mindannyiuk léte elengedhetetlen volt ahhoz, hogy ma itt lehess, e gyönyörű földi világban.
• Érdemes lehet írnod néhány gondolatot.
• Emlékezz vissza a gyerekkorodra, milyen hatások, kalandok és kihívások formáltak azzá, akivé lettél.
• Emlékezz vissza az elmúlt évedre, és fogalmazd meg, hol, mely életterületen szeretnél megújulást. Azt viszont ne akard megmondani, mindez hogyan történjen!!!
• És most tényleg írj! Írj egy mesét önmagadról, egy olyan mesét, amelyben hőssé avatod önmagad.
• És végül adj hálát mindazért, amid van, mindazért, aki vagy, fejezd ki a tiszteleted önmagad és a létezés gyönyörű körforgása felé.

Gárdonyi Géza így fogalmaz:

Ne nézzetek rám borzalommal,
ha meghalok:
Az a halott a koporsóban nem én vagyok.

És hogy ki vagyok én?

„Az idő Tüze vagyok én,
Végtelen Oszlop, mely túlél a halálon.”
(Indián Asszonyok Bölcsessége)

Áldás!